Bükk-Lillafüred

A festői szépségű Lillafüred a Bükk keleti szélén, a Garadna és a Szinva völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, fenséges bükkerdőkkel koszorúzott, vadregényes katlanban fekszik.

1930-ban adták át a kor legelegánsabb szállodáját, a Palotaszállót, amely azóta is a hely szimbóluma. A rendkívül fotogén Palotaszálló és függőkertje, vízesése mellett két érdekes barlang várja a látogatókat, lehet csónakázni a hangulatos, erdőkkel koszorúzott Hámori-tavon, kisvonatozni a Garadna völgyébe, de az aktívabb kikapcsolódást keresőknek is számos lehetőséget nyújt a környék kitűnő jelzett turistaútjaival.

Palotaszálló

Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban 1926 és 1930 között épült a három völgy találkozásánál, a Hámori-tó fölé épült festői szálló. Az épületet teljesen körül tudjuk sétálni, ha nem itt szálltunk meg, akkor is érdemes benézni az épületbe, a gyönyörű Mátyás-teremben működő reneszánsz Mátyás étterembe pedig be is tudunk ülni, megcsodálhatjuk a kilenc színes ólomüvegablakot.

Függőkert és vízesés

A Palotaszálló alatt egy megerősített, támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszer fekszik. Innen lehet elérni az Anna-barlang bejáratát, útközben találjuk a népszerű József Attila szobrot, a költő itt írta híres Óda c. versét 1933-ban. A szálló építésekor terelték el a Szinva patakot, és létrehozták Magyarország legmagasabb vízesését, a 20 m magasból „lezúduló” patak nem egy Niagara, száraz időben csak elképzelni lehet a morajlást, hóolvadáskor, nagyobb esőzések után viszont nagyon hangulatos hely.

Anna-barlang

A Magyarországon egyedülálló, de az egész Földön is csak még 4 másik helyen lévő hasonló típusú barlangot a vízesés mellett találjuk. az 1833-ban felfedezett mésztufa barlang egyediségét az adja, hogy a víz nem kivájta a barlangot, hanem a patakból kioldódott mész fokozatosan rakódott le, és ebből épült fel a barlang fala. Mesterséges, katakombaszerű járatokkal összekötött természetes fülkékből áll, melyek mennyezetén megcsodálhatjuk a hajdan elpusztult növények gyökereire és a fák koronáira rárakódott mészkő képződményeket.

Szent István-barlang

A különleges cseppköveiről híres barlang a palotaszálló másik oldalától, az Eger felé vezető műútról közelíthető meg egy tízperces sétával. A barlangot véletlenül fedezték fel a XX. század elején, az egyik üregbe beesett kutya napokig tartó ugatására lettek figyelmesek a helybeliek. 1913-ban tárták fel a barlangot, és 1931-ben nyitották meg a nagyközönség számára.

A változatos cseppkövekben igen gazdag barlang kiterjedt járataiból a vezetett túra során mintegy 350 méternyi részt ismerhetünk meg. A mennyezetről lelógó (sztalaktit) és a padlóról felfelé törekvő (sztalagmit) cseppköveken kívül termek, szoborszerű formák és megfagyott vízesésre hasonlító képződmények teszik felejthetetlenné a látogatást.

Hámori-tó

A szűk, meredek hegyoldalakkal szegélyezett völgyben fekvő festői tó mesterségesen keletkezett, a Garadna-völgyben a két patak találkozásánál 1813-ban egy nagyobb tavat duzzasztottak, hogy megfelelő mennyiségű víz legyen a vasmegmunkáláshoz. A tavon nyáron csónakázásra és vízi biciklizésre is van lehetőség, de gyalog is körbe tudjuk sétálni.

Lillafüredi Állami Erdei Vasút

A múlt század elején, erdészeti céllal épült meg a kisvasút, mely napjainkra az ide látogató családosok kedvenc programjává vált. A Miskolcról induló és Garadnáig közlekedő vonat télen fűtve működik. A lillafüredi állomásépületben található egy kis kiállítás is a vasút történetéről. Télen csak hétvégén közlekedik.

Lillafüredi Sport- és Kalandpark, Lillafüredi Libegő

Vadregényes kalandok és határtalan szórakozás Magyarország egyik legszebb természeti környezete, a Bükk hegység lábánál elhelyezkedő sport és szórakoztató centrumban.

Vadaspark

Csodálatos erdei környezetben, sok látnivalóval várja látogatóit az 1983. óta működő és Vadaspark néven megismert Miskolci Állatkert és Kultúrpark. Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy 1355-ben már királyi vadaskert működött a Csanyik-völgyben.
Az állatkert a legrégebbi múltra visszatekintő állattartó hely hazánkban, 21 hektáros gyertyános-tölgyes elegyes erdőben helyezkedik el a Bükki Nemzeti Park területén. Ízelítőt ad a Bükk-hegység gazdag növényvilágából, a Kárpát-medence állatvilágából, valamint egzotikus állatfajokkal is találkozhatnak az oda látogatók.

Ómassai őskohó

Az őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában is csak három található. Mellette egy XVIII. századi, rekonstruált vasverő és a történetét bemutató Massa Múzeum áll. A Hámori-tó nyugati csücske és Újmassa között a Garadna festői völgye őrizte meg hazánk egyetlen kohóipari műemlékét, a faszéntüzelésű nagyolvasztót, közismert nevén “őskohót”.

Fazola Frigyes építtette 1813-ban, fél évszázadon keresztül itt állították elő a nyersvasat, melyet további megmunkálásra a közeli Hámorba szállítottak. A kohó mellett található a Massa Múzeum, amely a Diósgyőr-hámori Vasmű százéves történetének (1770-1870) főbb mozzanatait, eredeti dokumentumait, valamint az ott használt és készített korabeli szerszámokat és gyártmányokat mutatja be.

Pisztráng telep

A Lillafüredi Pisztrángtelepet, a Magyar Királyi Erdőigazgatóság építette 1932-ben, a Bükk-hegység szívében a Hámori-tótól 4 kilométerre. Jelenleg a Bükki Nemzeti Park területén található gazdaság, a Garadna-völgy merész hegyfalai közt kanyargó patakra és a Margitforrás vizére települt.

A tiszta vizű tavakban sebes pisztrángot, szivárványos pisztrángot és pataki szajblingot szaporítanak, évente fél millió ikrát keltetve.

Május 01-tõl szeptember 30-ig működik egy kis “Erdei halsütöde”, ahol megkóstolhatják a frissen kifogott halat, amit nyolc féle fűszerben, kétféle lisztben megforgatva ropogósra sütnek, vagy a füstölt pisztrángot, amit egy saját recept szerint tizenkét féle fűszerből készült páclében egy éjszakát pácolnak, és hideg füstön, bükkfa hasábon, és fűrészporon aranysárgára füstölnek, és átmelegítve tálalnak.

A pisztrángtelepen a termelés mellett takarmányozási, keresztezési kutatásokat, valamint hal-faunisztikai, ökológiai felmérést és szaktanácsadást is végeznek.